Nem sűrűn írjuk meg személyes élményeinket, de a tegnap esti mindenképpen ér néhány sort. Sokad magunkkal volt szerencsénk megnézni a Mézesvölgyi Nyár idei programsorozatának tegnap esti előadását, az "Anconai szerelmesek" című darabot. A kedvcsináló szerint, ez a színpadi mű két óra felhőtlen szórakozás, némi cinkos összekacsintással, egy csipet erotikával és bőséges humorral nyakon locsolt nosztalgiával, azaz a legjobb kulturális koktél egy fárasztó nap utáni felüdüléshez. És ez valóban így van. Akik szeretik a helyzetkomikumra épülő előadásokat, a remek színészi teljesítményeket és a hetvenes évek olasz dallamait, azok nem fognak csalódni. A nézőknek pedig nincs más dolga, mint nevetni, tapsolni, nevetni, tapsolni. Ennyi az egész... (A fotó internetes forrásból származik.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.