Néhány hónapja attól hangos a sajtó, hogy egy rendőrautó hátsó ülésén rosszul lett, majd egy mentőállomáson elhunyt az a férfi, aki összefüggésbe hozható több közéleti szereplővel és történéssel... Persze, hogy gumicsont a történetének felszínen tartása...
Az egész azzal kezdődött, hogy a tavaszi választások előtt kipattant egy botrány, amely érintette Welsz Tamást és egy ellenzéki politikust is... Akkor még "csak" afrikai útlevelekről és eltitkolt bankszámlákról szólt a sztori, aztán következett az a bizonyos öngyilkosság... Vagy gyilkosság - ez még nem teljesen tisztázódott, az azonban biztos, hogy a fent nevezett üzletember egy rendőrségi autó utasterében lett rosszul, majd ott is halt meg... Hogy mik voltak az utolsó szavai, még vitatkoznak rajta, ahogy azon is, hogy milyen típusú méreg (ha - egyáltalán - az volt) végzett vele... A holttestét azóta sem temették el, mert sok utólagos vizsgálatot végeztek el rajta annak érdekében, hogy a rejtélyes esetet minél körültekintőbben körülhatárolhassák a szakértők... Sok homályos részlet van még ebben a történetben, amelynek csak a pereme az útlevél-ügy... Mivel ez a blog inkább a celebekkel foglalkozik, nyilván, megkérdezhetik az olvasók, miért írok mégis egy politikai témáról... Nos, azért, mert ennek a sztorinak is van celeb-oldala... Több ismert honi média-szereplőt, műsorvezetőt, showman-t keresett meg Welsz azzal annak idején, hogy remek üzleti befektetése lenne, de csak kevesen éltek a lehetőséggel... Nem tartozott ezek közé Galambos Lajos, akit szintén megkörnyékezett az üzletember egy visszautasíthatatlan ajánlattal... Az ország egyik nagy mulatósa (Pimasz úr óta pedig sokan tudhatják, hogy az egyik földesura is ennek a hazának) nem kért a tisztázatlan eredetű bizniszből, elég volt neki az, amikor a fényevők becsapták... Welsz - azok után - már nem talált rajta fogást...
Érdekesség, hogy a média mennyit foglalkozik az elhunyttal, aki szép vagyont hagyott örököseire... Nem vonom kétségbe, hogy remek üzleteket kötött élete folyamán, de szeretnék én is olyan becsületes férfi lenni, aki 2 db Audit, 1 db Mercedes-t, 1 db yacht-ot, 7 db érdi telket, 2 db hangárt és több tízmillió forintot halmoz fel, mire betölti a 40-et... Nyilván, ez nem lesz így, megnyugtathatok mindenkit... Nem tisztem eldönteni, hogy az off-shore cégeken keresztüli üzletelés mennyire tartozik a legalitás kategóriájába, de azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy Welsz Tamás (és az ő halála) túl nagy figyelmet kap az országos médiumoktól... Nem gondolom, hogy példaképnek kellene beállítani őt, és azt hiszem, hogy pénzügyi és egyéb érdekek miatt van még mindig a figyelem középpontjában... A kereskedelmi televízióknak érdekük vele foglalkozni, mert elképzelhető, hogy nő a nézettségük ezáltal... A bulvársajtónak szintén hozhat a konyhára egy szabad szemmel jól látható összeget a téma melegen tartása, csak én nem kapok egy fillért sem, ha írok erről... Azért tituláltam gumicsontnak a bejegyzés elején a mai témát, mert ezen is el lehet még sokáig rágódni - megközelíteni innen, cáfolni onnan, miközben sok-sok egyéb - talán, fontosabb - történés van az életünkben, amelyről nem veszünk tudomást... Sajnos, ilyen az ember, más nyomora vagy sikere jobban érdekli, mint a saját boldogulása... Welsz Tamás is boldogult a maga módján egy ideig, aztán mégiscsak egy nagy port kavaró öngyilkosság (?) lett a veszte... Ott és akkor nem számított pénz, hatalom, dicsőség, csak egy dolog: mielőbb szabadulni a kényszerhelyzetből... Valahogy... Megérte? Nem biztos, az idő majd eldönti...
A végére pedig egyetlen intelem az olvasóknak: nem fenyegetésképpen írom, de jövök én még divatba...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.