Gondolat - Ébresztő

A bulvár egén megjelent egy újabb önjelölt bolond, aki celeb szeretne lenni... A Titanillo művésznevű férfi azt gondolja, helye van ebben a közegben... Elnézve sokakat, nem biztos, hogy ebben téved...

Néhány éve az Operabálon csinált botrányt, ahová alsónadrágban, átlátszó műanyag köpenyben és nyakában egy Barbie-babával érkezett... Azt mondja, amikor a leghétköznapibb ruháját veszi fel, akkor is színorgiára és megbotránkoztatásra kell számítani... Produkció híján, úgy gondolja, ő maga egy igazi látványosság, amelyre az embereknek szükségük van... Illetve, lenne... Feltűnt már egyszer-kétszer egy-egy kereskedelmi csatornán, de aztán a feledés homályába veszett... Nem véletlenül... Édesanyja halála annyira megviselte, hogy képtelen volt másra gondolni... Fél éve már nem jár napi rendszerességgel a temetőbe, és a közös fotókat sem nézegeti, mert azok láttán mindig elsírja magát... Egyébként, a különcségét pont édesanyjától örökölte, aki primadonna szeretett volna lenni Berlinben vagy a sanghaji követ felesége... Egyik sem jött össze neki, ahogy a fiának sem a világhírnév... Pedig a korát következetesen titkoló férfi is megtesz mindent, hogy róla szóljanak a hírek... Naptárat készített, amelyet bárki megvehet az internetes oldalán, és abban bízik, hogy egyszer felfedezi magának a honi bulvár... Addig is, abból a pénzből él, amelyet a "nyugaton" élő rokonai adnak neki, akik már a vasfüggöny leomlása előtt is ellátták a családot "minden földi (de Magyarországon mégsem kapható) jóval".. Sőt, maga Titanillo is szerencsét próbált Nyugat-Berlinben, anno, de a modellkedésen túl nem termett neki ott sem sok babér... De ő kitart terve mellett, és azt gondolom, hogy még eljöhet az az idő, amikor ráfanyalodik majd valamelyik kereskedelmi televízió... Isten ne adja...

Aki blogot vezet, nem írhatja le, hogy a fent nevezett önjelölt bolond egy igazi tökfilkó... Ő úgy próbál érvényesülni, én pedig így... Semmi rossz nincs egyikben sem, és nem tudható, hogy melyik a helyes irány... Valószínűleg, azért, mert nincs helyes irány... Titanillo úgy próbálja megvalósítani magát, hogy játssza a bolondot... De azt hiszem, hogy - valószínűleg - ő már úgy fejezi be földi létét, hogy egyike lesz a sok "meg-nem-értett" művésznek... (Kivétel ezek alól Varga Viktor, aki mégiscsak eljutott valameddig...) Azoknak, akik sokat tehettek volna a világért, de nem engedték meg nekik... Persze, lehet, hogy ez csak az ő álláspontjuk, mindenesetre, elgondolkoztató, hogy ezzel a férfival nincs minden rendben... Ha csupán polgárokat akar pukkasztani, jó irányba halad... Ha azonban komolyan gondolja (márpedig, szerintem, úgy gondolja), hogy ő így fog karriert csinálni, súlyos tévúton jár... Sajnos, már az édesanyja is ezen az ösvényen gyalogolt, anno, így lehetett a fiából is különc... Jobba lett volna, ha nem a saját (utópisztikus) álmait kergeti, hanem normális módon próbálja meg felnevelni a gyermekét... Mert akkor Titanillo-nak esélyes lett volna egy boldogabb életre... Azt hiszem, ugyanis, hogy a jelenlegi léte minden, csak nem boldog... Ezt az állapotát leplezi a bolondságával, de biztos, hogy ez nem elégíti ki őt maradéktalanul... Sajnos, már későinek tűnik egy másik élet felépítése, és abban sem vagyok biztos, hogy - ezek után - értelme lenne, és sikerülne neki... Az nem baj, ha az embernek vannak álmai, és az sem probléma, ha kitart ezek mellett... A gond akkor van, ha nem teljesen realisztikusak ezek a gondolatok, és teljesen átveszik az irányítást az ember életében... Valahogy ezt érzem Titanillo-nál is, sajnos... Megoldást nem látok, bár, a sikeres befejezésben sem hiszek...

A végére pedig egyetlen intelem az olvasóknak: nem fenyegetésképpen írom, de jövök én még divatba...