Mindenkinek a maga baja a legfontosabb... Pedig vannak, akik sokkal nagyobb problémákkal küzdenek nálunk... Ilyen a Détár-Rékasi házaspár is...
Kapcsolatuk, majd szétválásuk sok-sok kérdést vet fel az emberben, amelyekre nem mindig található meg a konkrét válasz... Kinek "köszönhető", hogy kialakult ez a helyzet??? Ki kezdeményezte a különválást??? Belegondoltak-e abba, hogy mi lesz a jövőben a gyerekekkel??? Gondoltak-e arra, hogy a közönség milyen következtetéseket fog levonni a "kutyakomédiából"??? Áll-e harmadik (vagy nagyedik) személy a dolog hátterében??? Kinek tartozik elszámolással ilyen esetben az ember??? Lehet-e tiszta lappal új életet kezdeni??? Napestig sorolhatnám még a jelenleg kérdéses részleteket, a többit úgyis lehet tudni a bulvárújságokból... Gyakorlatilag, a közös házaspári bejelentés óta nem telik el úgy nap, hogy ne derülne ki újabb és újabb részlet a sztorival kapcsolatban... Először volt harmadik, majd nem, most megint van... Összeköltözés, visszaköltözés, eljegyzés, meg nem értettség, közös szerep egy darabban, közös autókázás, magyarázkodás, interjúk, beszélgetések, meglepődések, belenyugvások... Nagyjából, itt tart jelenleg az élet (?) írta szappanopera, és félő, hogy messze még a vége...
A egész hajcipő nemcsak morális, hanem jogi kérdéseket is felvet számomra... Nekem - személy szerint - leégne az arcomról a bőr, ha a válásomat a nagy nyilvánosság előtt intézném... Nyilván, nem arról van szó, hogy bárkinek is bújkálni kellene, de azt hiszem, a történet összes szereplője van annyira felnőtt, hogy feléri ésszel, nem átlagemberek csatájáról van szó... Ha én megjelenek a sarki fűszeresnél az új barátnőmmel, nem nagyon tűnik fel senkinek... Ha mindezt Rékasi Károly teszi, azonnal lefényképezésre kerül... Kezdem azt hinni, hogy a sztori alakjai élvezik, hogy velük foglalkozik a sajtónak egy - sokak által felesleges - része... Az egy dolog, hogy a gyerekek biztosan nem szeretik, amikor a szüleikkel foglalkoznak vadidegen emberek, az már egy másik, hogy ismert emberként nem biztos, hogy követendő példát mutat Détár Enikő vagy a még jelenlegi férje... Akkor sem, ha a szerelemnek nem lehet parancsolni - mondhatják sokan... A jogi oldal pedig egy tulajdonképpeni lerágott csont... Ha a szereplők nem élvezik a túlzott sajtó-nyilvánosságot, hol van az a határ, amikor már tényleges lépéseket tehetnek a fennálló állapot megszüntetésére... Nyilván, egy közszereplőnek többet el kell(ene) viselnie, mint egy átlagembernek (persze, a celebek ugyanolyan átlagemberek ám, mint a lakosság többi része), de kérdés, hogy hol húzódik ennek a többnek a határvonala... Ha rólam lenne szó, valószínűleg, már perelnék (természetesen, nekem könnyebb dolgom van, hiszen csupán haza kell mennem egy kis jogi tanácsért a feleségemhez), és nem kizárt, hogy Détár Enikő, Pikali Gerda vagy Rékasi Károly is megtették már ezeket a lépéseket... Hogy hova fog kifutni a történet, előbb-utóbb biztosan kiderül... Az is biztos, hogy az információk egy része valamelyik bulvár-magazinban vagy ~újságban fog napvilágot látni...
A végére pedig néhány remek tanács az olvasóknak: harcoljanak a kilók ellen dekákkal, érdeklődjenek a világ dolgai iránt, de ne higgyenek el mindent, amit az újságokban olvasnak!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.