Gondolat - Ébresztő

Mindenek előtt, szeretném leszögezni, hogy én szeretem Alföldi Róbert munkásságát... Ez, persze, magánügy, de a személye körül kialakult helyzet már nem az... Szóljon erről a mai bejegyzésem...

Azt gondolom, sikk lett manapság a színész neve... Nem sokat szokott szerepelni a médiában, de ez nemsokára megváltozik majd... Ő lesz - ugyanis - az 'X-Faktor' egyik új mentora az RTL Klub-on... Személy szerint, a legtöbbet tőle várom az új évadban, remélem, beváltja majd a hozzá fűzött reményeket... Egy régebbi televíziós interjúban beszélt szüleiről, gyermekkoráról, pályatársairól, félelmeiről, rendezéseiről és - nem utolsósorban - magáéletéről... Szóval, minden olyan dologról, amely érdekes lehat a rajongóknak... Akik közül többen sikknek tartják, ha a neve szóba kerül... Általában, ilyenkor két oldal néz egymással farkasszemet: az egyik, amelyik elutasítja a lassan már csak egykori igazgatót, és semmisnek, sőt, károsnak tartja a megnyilvánulásait... A másik pedig teljes mértékben elfogadja a világnézetét, és sok-sok munkát, energiát, kitartást lát mindebben... Én is ez tuóbbi tábort erősítem, de ez most nem lényeges... A lényeg, hogy köztes állapot nincs, tehát, szó nélkül csak nagyon kevesen mennek el mellette... Sikk lett szeretni Alföldi Róbertet, és - valljuk be - sikk lett utálni őt bizonyos körökben...

Az biztos, hogy egy korszaknak vége a Nemzeti Színházban... Két éve még kérdéses volt az esetleges távozása, mára már egyértelmű, hogy július 1-jétől nem ő a teátrum vezetője... Biztos, hogy más lesz nélküle a színház... Karizmatikus egyénisége révén sok olyan dolgot meg tudott valósítani, amelyet az utódja - feltehetően - már nem fog tudni... Szombat este a 'Mephisto' című darabbal értek véget a sokak szemében aranykornak tűnő évek... Az előadás végén mindenki színpadra lépett, akinek köze volt az elmúlt esztendők sikereihez, amelyek közül én is láttam egyet-kettőt, de most nem ez a lényeg... Volt 'Il silencio', meg trombita, meg mini-plakát, meg sírás... Volt meghatódás, meg köszönet-nyilvánítás, meg vastaps, meg sok-sok könnycsepp... Volt meghajlás, meg szomorkodás, meg elbúcsúzás, meg összefogás... Én egy dologról nem hallottam csupán: arról, hogy a közönségen túl hivatalos helyről is megköszönték volna Alföldi Róbertnek az eddigi munkáját... Ha mégis, elnézést az érintettektől... Azt szokták mondani, amint bezáródik egy ajtó, kinyílik egy másik... Jó példa erre a 'Heti Hetes' egykori szereplőjének esete is... Rengeteg rendezés, meghívás, vendégjáték következik hamarosan Alföldi életében, amelyhez sok sikert kívánok neki!!! A fanyalgóknak pedig azt üzenem, hogy lehet irigykedni mások sikereire, de mindenkinek meg kell dolgoznia a sajátjaiért... Ha tetszik, ha nem... Alföldi Róberttől a közönség szeretetét és a saját maga elérte sikereket nem tudja senki sem elvenni, bármilyen kormányzati döntés álljon is bármikor a háttérben... De mivel ez a blog nem politizál, be is fejezem mára...

A végére pedig néhány remek tanács az olvasóknak: harcoljanak a kilók ellen dekákkal, érdeklődjenek a világ dolgai iránt, de ne higgyenek el mindent, amit az újságokban olvasnak!!!