Ebben a hónapban egy általam nagyon tisztelt közszereplőhöz intézem keresetlen szavaimat, aki - remélem - nem sértődik meg ezeken...
Tisztelt Szirtes Tamás úr!
Mivel Ön nem szokta tegezni a televízióban azokat az embereket, akikkel összehozza a jó vagy a rossz sorsa, én is maradnék a magázódásnál... Ennek még egy oka van: ez pedig a tisztelet... Azt gondolom, hogy akik nyomon követik az Ön pályáját a képernyőn, biztos, hogy nem illetik obszcén kifejezésekkel... Ha mégis, annak pusztán az irigység lehet az oka... Az a fajta nyugodtság, másik iránti megértés és intelligencia, amely Önből árad, mindenkinek példaértékű lehetne... Nincs ordibálás, nincs sértődés, mégis minden szó a helyén van, és a produkció építő jellegű értékelése folyik folyton... Az Ön mondataiból lehet építkezni a jövőre nézve - legyen az hosszabb vagy rövidebb távú... És akkor másik szerelméről még nem is írtam...
Nem kevés az a 40 év, amelyet a Madách Színház falai között töltött el, mint rendező... Az is szép feladat lehetett, hogy tanárként világlátott és intelligens fiatalok kerüljenek ki a kezei közül... A 'Macskák' töretlen sikere, az újabb és újabb bemutatók, valamint az ifjabb kollégák népszerű szereplései és rendezései mind-mind azt mutatják, hogy Ön jó úton haladt... Az elmúlt években tagadhatatlanul az Ön által vezetett teátrum lett az egyik legnépszerűbb budapesti színház, amelyben óriási szerepe van... A Jászai Mari-díj, a Magyar Köztársaság Érdemkeresztje és a Kossuth-díj azt jelzik, hogy a közönség szeretet Önnel van, a 2006-ban megkapott Színikritikusok díja pedig a szakma elismerésének tekinthető...
Azt gondolom, hogy Önt még időben fedezte fel a kereskedelmi televíziózás... Kellett már egy tiszta hang a sok ordibálás, acsarkodás, jopofizás mellé... Az Ön szakértelme és joviális stílusa inkább eljuttatja bármelyik versenyzőt a hőn áhított célig, mint néhány vicces, ám teljesen felesleges szóhalom... Tetszik, hogy nem veszi fel a kesztyűt a többiekkel, inkább meghúzódik véleményével a háttérben... Igaz, Esztergályos Cecíliával nem lehet (és nem is kell) vitatkozni... Bízom benne, hogy még sokáig látható lesz egy-két saját gyártású produkcióban valamelyik televízióban... Kívánok ehhez további sikereket és jó egészséget Önnek!
A végére pedig néhány remek tanács az olvasóknak: harcoljanak a kilók ellen dekákkal, érdeklődjenek a világ dolgai iránt, de ne higgyenek el mindent, amit az újságokban olvasnak!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.