Vannak olyan dolgok, amelyeken nem szeretnénk változtatni... De olyanok is vannak, amelyeken igen, pláne, ha megtörténik a baj... Ebben a cipőben jár ismert kajakozó(nk) is...
Tavaly ősszel tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen a család fontosságára hívta fel a figyelmet Douchev-Janics Natasa... Ezzel magyarázta, hogy elhagyja Magyarországot, és a férje után megy... Szerbiában szeretett volna versenyezni, és arra kérte a hazai szurkolókat, hogy emiatt ne gyűlöljék őt... Természetesen, voltak, akik ennek ellenére kiabáltak rá mindenféle rosszat, pedig a szakági szövetség vezetője is megmondta, hogy a londoni olimpián egy kicsit rosszabbul szereplő sportoló minden segítséget megkapott a sikeres felkészüléséhez... Douchev-Janics bejentése után elindult a háború hazai és nemzetközi berkekben is, amelynek végül az lett a következménye, hogy világbajnok kajakozónk kénytelen visszatérni országunkba...
Ezt a szándékát egy levél formájában hozta minap a szövetség tudomására, amelyben leírta, hogy a magyar kajak-kenu sport igencsak jó helyen áll a nemzetközi mezőnyben, neki pedig szüksége van olyan inspirációra, amely hozzásegítheti újabb olimpia érmeihez 2016-ban... Én azt gondolom, hogy a motiváció keresésével nincsen semmi baj, viszont nem illik odasz***rni, ahonnan előzőleg bőkezűen etettek valakit... Magyarán, még akkor sem minősítem egykori (vagy megint aktuális???) klubomat és a vezetőséget, ha eszem ágában sincs visszatérni oda... Az élet, persze, produkál furcsa dolgokat, így soha nem lehet kijelenteni, hogy soha... Lám, lám, itt az élő példa, a kényszerű meghunyászkodás egy kis alamizsnáért... Hiszen egy élsportolónak mégiscsak a versenyek adják életének bizonyos szeintű értelmét, ezek elmaradása pedig nemcsak anyagi téren lehet érvágás... Szerintem, Natasa nem gondolta, hogy ez lesz az ügyből, ő azt hitte, hogy simán mehet egy országváltás a 21. században... Mivel minden földi dolog valakinek az érdeke, század-független a siker vagy a kudarc... Jelen esetben, az volt a fontosabb érdek, hogy Janics ne versenyezhessen máshol - hogy ennek mennyi köze van a magyar szövetség kezének hosszához, amely elér bizonyos távolságba, nem tudni... Az azonban biztos, hogy hazánkban fog felkészülni Rio de Janeiro-ra a sikeres sportoló, hiszen megkötötte szerződését a győri klubbal... Persze, ezek után a majdan őt fogadó légkör és a felkészülési feltételek is kérdésesek, hiszen nem könnyű lenyelni egyik részről sem a békát... Az sem biztos, persze, hogy ez a bizonyos béka segíteni fogja Douchev-Janicsot a sikerben... Ne így legyen, de ez már a jövő zenéje...
A végére pedig néhány remek tanács az olvasóknak: harcoljanak a kilók ellen dekákkal, ne egyenek ész nélkül kurkuma-gyökeret, és lássák be, hogy Kiszel Tünde szemöldöke és Fekete Pákó testszíne csak a kiváltságosoknak adatott meg!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.