Mivel ez a blog nem tipikusan a sportról szól, ritkán foglalkozom ilyen jellegű témákkal... Volt már, ugyan, példa rá, hogy a magyar labdarúgó válogatott kapcsán kifejeztem véleményem... Most is ezt teszem...
Abban a bejegyzésemben is arról írtam, hogy spekulált az egész csapat, hogyan lehetne a legjobban "kijönni" az ellenfelekkel való csatározásokból... Jelenleg Egervári Sándor szintén taktikázik - és nemcsak a pályán... Csak azt nem tudom, miben bízik... Adott sok-sok falábú játékos, akik közül ki kellene választania azokat a szerencséseket, akikkel győzni tud a válogatott a pályán... Tudom, hogy van egy Geránk, egy Juhászunk, egy Dzsudzsákunk, akik jó focistának számítanak... Külföldön is... Csak az a baj, hogy még velük sem vagyunk képesek sikeres selejtezőket vívni... Szóval, mégiscsak probléma lehet a gépezetben valahol...
Tényleg nem értem, miért kell már előre egyfajta pontvadászatban részt venni... Elég lenne a legtöbbet kihozni a játékunkból, az alapján úgyis kiderülne, hol állunk jelenleg a világ élvonalához képest... Mert az (mármint az élvonal) nagyon messze van ám tőlünk... Ma este az észtek ellen nyerni kellene idegenben, jövő kedden pedig egy döntetlen jönne jól Törökország ellen... Így megkaphatnánk azt a 4 pontot, amelyet vizualizál a kapitány... Csakhogy erre - amatőr szurkolóként - nem sok esélyt látok... Értem én, hogy motiválni kell valahogy a fiúkat, de azt nem gondolhatják komolyan, hogy a törökök nem fognak legyőzni minket... Az észtek elleni győzelem még akár reális is lehetne, de majd meglátjuk este...
Szóval, nem számolgatni kellene, hanem valahogy összerakni egy normális és ütőképes csapatot... Emlékezzünk csak a múltra!!! Ha nyertünk valamelyik ország ellen, egyből az egekbe magasztalták a srácokat, és az RTL Klub már ácsolta is a VIP-helyeket a soron következő meccs helyszínén... Amikor pedig vesztett a csapat, diszharmóniáról beszéltek, és edzőváltást sürgettek... Nem volt jó nekünk Matthaus sem, igaz, nem kevés pénzünkbe került a próbálgatás edzőtéren... Nos, jelenleg sem edzőnk, sem játékosunk nincs igazán profi... Külföldi klubokban, persze, bizonyítanak a fiúk - gondolom, ott csak akkor kapnak fizetést, ha "letesznek valamit az asztalra"... A válogatottban, szerintem, nincs ilyen teljesítmény-kényszer... A trénerek pedig úton-útfélen mutogatják a FIFA-licenszüket - de minek??? Mindegy is, a lényeg, hogy valahol '86 táján elvesztettük Mezey fonalát a Minotauruszhoz hasonlóan... Azóta azt gombolyítjuk, de csak nem akar véget érni... Sajnos...
A végére pedig néhány remek tanács az olvasóknak: harcoljanak a kilók ellen dekákkal, érdeklődjenek a világ dolgai iránt, de ne higgyenek el mindent, amit az újságokban olvasnak!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.