Úgy jönnek szembe velem mostanában a celebek, mintha egy party-ban lennék... Vizuális élményben volt részem a Belvárosban egy színház-igazgatóval...
A találkozás - természetesen - csupán egyoldalú volt, mert az illető nem vett észre engem... Tegnap este 18.00 környékén éppen a Károlykert mellett sétáltam el (és egy jófajta "kocsma" irányába haladtam), amikor balra pillantván - egy csupaüveg portál-szerkezet mögött - egy ballonkabátos fiatalemberre lettem figyelmes... Amíg félre nem fordult, az én fejemben meg sem fordult, hogy Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház igazgatóját látom az egyik képzőművészeti galériában (a tényleges nevét azért nem írom ki, mert nem fizetnek nekem a reklámért, ingyen meg nem csinálok forgalmat senkinek)... Két másik férfi társaságában kedélyesen elbeszélgettek, és nevetgéltek egy asztal körül, amelyre festmények voltak felhalmozva... Mivel éppen siettem, nem álltam le nézelődni, de gondolom, sokáig eltarthatott az önfeledtnek tűnő diskurzus...
Bárki kérdezheti, hogy Alföldi Róbertnek mi köze a képzőművészethez??? Nos, aki kevésbé ismeri őt, az nem biztos, hogy tudja, a direktorságon túl remekül fest, így vagy a saját képeit akarta kiállíttatni, vagy venni szeretett volna mástól egy szép alkotást...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.