Gondolat - Ébresztő

Életének 74. évében, tegnap hunyt el a magyar organikus építészet meghatározó alakja, Makovecz Imre...

A Kossuth-díjas építész 1935. november 20-án született Budapesten.... A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös elnöke... Élete Első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a Zala megyei Nagykapornakon, ami nemcsak személyes életére, hanem későbbi pályájára is nagy hatást gyakorolt... Első közösségi emlékéről így ír: "Talán, nem róható fel nekem, mint építésznek, hogy első közösségi emlékem egy vörös téglás épület... A Németvölgyi úti óvoda és iskola intézményei a mai napig egymás mellett állnak, az immáron legendává vált Mackós szoborcsoporttal az előtérben... A szemüveges, könyvet lapozgató Mackó urat azóta is a tanulás szimbólumának tartom... Oda jártam oviba, és onnét ültem át az elemi iskola első négy évének padjaiba is... Ez a történet pontosan a második világháború éveiről szól, 1939 és '45 között..."

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954-ben kezdte, és 1959-ben fejezte be... "A Műegyetem sajátos konglomerátum, megtisztelő, csodálatos palota volt... Boldog és büszke voltam, hogy bekerültem oda... Nagyon érdekes volt másodéves koromban felfedezni a Műegyetem dokumentációs irodáját, amelyre a mai napig is hálával gondolok vissza... Weichinger professzor ajánlására megismerhettem Frank Lloyd Wright személyét, gondolatait és munkáit..."

1959 és 1977 között különböző állami tervező-vállalatoknál dolgozott (BVTV, SZÖVTERV, VÁTI), de közben munkatársaival a vidéket járta, hogy az akkor elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen, és faluházakat építsen azok megmaradása érdekében... Sárospatakon, a panel típusú házaknál jóval költségkímélőbb lakóházakat is építeni kezdtek, de akkoriban ezt az állami vezetés nem nézte jó szemmel, így ő önkéntes száműzetésbe vonult, és 1977-től 1981-ig a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítészeként dolgozott...

Karrierjében akkor következett be áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett (az iroda neve jelenleg Makona Építész Tervező és Vállalkozó Kft.)... Számos középületet (templomot, művelődési házat) tervezett, elsősorban, vidéki városokban... Teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé, az organikus építészeti stílus megteremtője...

Első figyelemreméltó munkájának a paksi templomot tartja, amely karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával országos hírnevet szerzett tervezőjének... Hasonlóan turista-látványosság és stílusának karakteres hordozója a néhány évvel előbb épült siófoki evangélikus templom is... Ennél is korábbi munkája - azonban - a Farkaréti temető ravatalozójának belső tere... De az ő hírnevét öregbíti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épület-együttese, a középkori hangulatot keltő Stephaneum is... Jellegzetes stílusjegyeit hordozza legújabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda...

Építészként fő műve a 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja... Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét... A hagyományos alapanyagok, s főleg a fa felhasználásával készült épületeknek hagyományőrző hatása van, így a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta... Szerinte, az épületeknek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, és  a teteje pedig az égből esett volna le rá... Építészete organikus, mivel szándéka mindig is az volt, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba...

1981-től a BME, az Iparművészeti Főiskola és a MÉSZ Mesteriskola, 1987-től pedig a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára lett... 1989-ben a Kós Károly Egyesülés egyik alapítója volt, később örökös tagjává választották... 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója volt, később elnöke lett, és soraiban tudhatta a Nemzetközi Építészeti Akadémia is...

Konzervatív közéleti személyiségként is ismert volt, ez a tevékenysége a rendszerváltás után lett intenzívebb... Különböző közéleti civil egyesületet alapított... A konzervatív politikusok tanácsadóként véleményét gyakran kikérték... Az Országépítő Alapítvány egyik alapítója (1988), haláláig kuratóriumának elnöke volt... 1993 és 1998 között a Herendi Porcelángyár Rt. Igazgatótanácsa elnöki posztját töltötte be, 1996 és 1998 között pedig a Magyar Nemzet szerkesztő-bizottságának tagja volt... A Balassi Bálinte-emlékkard díjazást odaítélő Balassi Kuratórium elnöke is volt... A konzervatív, jobboldali közéleti személyiségeket, tudósokat, művészeket tömörítő Nemzeti Egység Mozgalom vezetőjévé választották... 2002-ben részt vett a Szövetség a Nemzetért porgári kör megalapításában...

Díjai (többek között): 1969 - Ybl Miklós-díj; 1989 - SZOT-díj; 1990 - Kossuth-díj; 1992 - A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal; 1996 - Magyar Örökség-díj; 1999 - Steindl Imre-díj; 2003 - Prima Primissima-díj; 2011 - Budapest díszpolgára díja...

Művei (többek között): 1963 - Vendéglő, Borhida; 1969 - Étterem, Gyulavár; 1975 - Farkasréti temető ravatalozója; 1981 - Faluház, Zalaszentlászló; 1987-1988 - Római katolikus templom, Paks; 1990-1991 - Magyar pavilon, Sevilla; 1993-1995 - Sportuszoda, Eger; 1995 - Emlékmű, Budapest; 1995-1997 - Egyetemi épület, Piliscsaba; 1996 - Hagymaház, Makó; 1998-2000 - Uszoda, Eger; 2006 - Boldogasszony kápolna, Pilisszántó; 2008 - Autóbusz pályaudvar, Makó...

Egyéni kiállításai (többek között): 1978 - Dombóvár; 1983 - Vác; 1995 - Lakitelek; 1997 - Szentendre; 2007 - Szombathely... Válogatott csoportos kiállításai: 1991 - Velence; 1995 - Budapest...

Kortárs építőművészetünk egyik legegyedibb és legmeghatározóbb alakját tragikus hirtelenséggel érte a halál... Makovecz Imre 2011. szeptember 27-én távozott közülünk az örök építészet mezőire Budapestről...