Nagyszerű szereposztás, remek darab, felejthetetlen élmény... Így tudom jellemezni mindazt, amit múlt hét pénteken láttam barátaimmal a Nemzeti Színházban... Akkor - ugyanis - Tennessee Williams tollából 'Orfeusz alászállt' a Gobbi Hilda Színpadon...
A Sopsits Árpád rendezte dráma nem az író legnépszerűbb műve (hiszen ez a 'Vágy villamosa'), de semmivel sem rosszabb annál... Persze, egy ilyen összehasonlítás mindig bajos, de ez esetben - azt gondolom - megállja a helyét... A két felvonásos színmű egy korrupt és velejéig romlott kisvárosba vezet minket, ahol a lakók gyűlölködve figyelik a középkorú asszony szerelemre és szabadságra törő életét... Ennél többet nem szeretnék elárulni, hátha, valaki kedvet kap, és megnézi a darabot...
A szereposztás is pazar volt ezen az estén... A középkorú asszonyt Udvaros Dorottya alakította, nagybeteg férje Bodrogi Gyula volt... A városba tévedt ifjú Szabó Kimmel Tamás által kelt életre, míg a szigorú nővért Molnár Piroska alakította... Szarvas József volt a seriff, Nagy Mari pedig a seriff felesége... A mozgásért a néger ördögűző, vagyis Gergye Krisztián felelt, a darabban látható festményeket pedig a Dolly Hamma-t alakító Murányi Tünde készítette...
Több szempontból is érdekes volt a színpadkép... Egyrészt, nem is igazi színpadon, hanem csupán dobogón játszottak a színészek, így - gyakorlatilag - azt a hatást keltették, mintha a nézők is részei lennének a drámának... Mivel kétoldalas volt a nézőtér, projektorok segítségével vetítették ki - fontosabb jeleneteknél - a színészek arcát a darab részét képező csapóajtók melletti falakra a (jobb) láthatóság kedvéért... És nagyon fontos szerepet játszott egy kivilágítható lépcső is, mely - ha kellett - 360°-ban fordult meg a monológok alatt... Ez utóbbi számomra mindent vitt...
Összefoglalva, tehát, mindenkinek csak ajánlani tudom a drámát, aki szeretne katarzis által távozni a színházból... Ezt garantálom, és azt is, hogy nem fogják megbánni, ha jegyet váltanak Tennessee Williams ezen színművére... Mondom ezt annak ellenére is, hogy semmilyen üzelti érdek nem fűz engem ehhez a műhöz... Csupán azt gondolom, hogy - legalább egyszer - látni kell!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.