Nem szép dolog más nyomorán csámcsogni, de valljuk be: mindenki ezt teszi... Van, aki nyíltan, véleményt alkotva a kialakult helyzetről, van, aki pedig otthon, családi vagy baráti körben...
2011. augusztusában még csak megrendült a bizalom Mészáros Árpád Zsoltban, hiszen akkor egy ismeretlen fiatal nővel töltötte nyaralását egy törökországi tengerperton... Úgy tűnt, hogy a társaságában lévő nő számára nem ismeretlen, de nem is a felesége volt az... Akkor megindultak a találgatások és a pletykák, majd az ügy szépen lassan a feledés homályába veszett... Egészen mostanáig, amikor a 'Blikk' címlapon szellőztetett meg egy tényként kezelt hírt, amely szerint, 13 év után szakított két gyermeke anyjával a Fővárosi Operettszínház népszerű színésze... MÁZS kapcsolatát kikezdték a problémák, noha, sohasem veszekedtek, hanem meg tudták beszélni, hogy a kialakult helyzet úgy nem mehet tovább...
Igaz, most már magára kell főznie a népszerű színésznek, és esténként sem gyerekkönyvet vesz majd a kezébe... Annak örül, hogy Erikával kapcsolatukat kulturáltan le tudták zárni, és rájöttek, hogy szerelmük - tulajdonképpen - egy nagyon mély barátság volt... Nehéz próbatétel előt álltak akkor, amikor Nyíregyházáról Budapestre költöztek, és az sem volt egyszerű, hogy a színész párja nem szakmabeli volt... Nem egyformán változtak az évek folyamán, Erikából anya lett, MÁZS pedig megmaradt örök fiatalnak... Sőt, az operettszínész kedvese az elváláskor azt is elárulta neki, hogy egy kicsit úgy érzi magát, mint akinek nincs önálló élete... Zsolt a belvárosba költözött, a család többi tagja pedig maradt a régi házban, és úgy érzik, hogy minden rendben van köztük... A színész nem a múlton kesereg, hanem a jövőbe néz, igaz, hiányoznak neki a gyermekei... Mégis azt gondolja, hogy a szakítással mindkettőjükben felszabadultak azok az energiák, amelyek eddig arra fordítódtak, hogy egy nem működő kapcsolatot fenntartsanak...
Az biztos, hogy jobban járnak a felek, ha egy működésképtelen és fojtogató kapcsolatból (házasságból akár) megpróbálnak békésen kilépni, mintsem addig hajtani a szekeret, ameddig valamelyik fél egészsége (és akár az élete is) "rámegy" a dologra... Természetesen, egy házasságot nehezebb felbontani, és abban az esetben, ha gyermekek is vannak, még nagyobb a felelőssége a szülőknek... Egy jól működő kapcsolatban, persze, nem merül fel a válás gondolata, de azt vettem észre, hogy a ma embere kicsit kevésbé toleráns, mint évtizedekkel ezelőtt... Ha manapság gondok vannak, egyszerűbb elválni, mint megbeszélni azokat a másik féllel... Persze, csak akkor, ha lehet a másik féllel beszélni... Nem hinném, hogy lenne olyan "normális" probléma életünk folyamán, amelyet ne lehetne ésszerűen megoldani - nem kell egyből a vesztünkbe rohanni... Természetesen, félig-meddig kibicként mondom ezt, mert én még a házasság előtt állok - noha, már nem sokáig... Remélem, nekem és a leendő feleségemnek nem lesznek kibékíthetetlen ellentéteink, és nem fognak tudomást szerezni a barátaink a különköltözésről... És abban is bízom, hogy a mai bejegyzésem szereplőinek is jobbra fordul az élete... Legyen így!!!
A végére pedig néhány remek tanács az olvasóknak: harcoljanak a kilók ellen dekákkal, érdeklődjenek a világ dolgai iránt, de ne higgyenek el mindent, amit az újságokban olvasnak!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.