Gondolat - Ébresztő

Ma este emlékeznek Cipőre, a 'Republic' együttes frontemberére a Sziget Fesztivál-köztársaság mínusz akárhányadik napján... Az énekes idén tavasszal hunyt el - este érte muzsikálnak a zenésztársak...

Érdekes, hogy amíg Bódi László élt, addig nem foglalkozott vele ennyit a sajtó... Gondolom, az együttes koncertet koncertre halmozott, és szépen megéltek a zenélésből... Nem volt - ellenben - szó megcsalásról, családi viszályról, zenésztársak szeretetéről - semmi olyanról, amelyről manapság sikkes beszélni... Természetesen, két fél barátságát csupán az tudja megerősíteni, amelyik még él, a másik - sajnos - már csak szenvedő alanya a dolognak... Emlékszem, Poór Péter néhány éve mesélte, hogy mekkora barátja volt Máté Péter és a többi akkori zenész... Nos, ezt Máté Péter már nem tudja sem megerősíteni, sem megcáfolni - valahogy ilyen lehet manapság a folytonos Cipőre emlékezés is... Persze, amíg az "itt maradtak" jól megélnek belőle, csinálni fogják, csak nekem kicsit álszentnek tűnik a dolog... Amíg volt Republic, nem adtak teret nekik a Szigeten egy egész napra... Míg másoknak igen... Nincs ezzel baj, csak azzal és azokkal, akik üzletet látnak az egykor népszerű bandában... Arról nem is beszélve, hogy egy Bródy-feldolgozás vagy egy Mező Misi-előadás nem olyan (egyáltalán nem biztos, hogy rossz), mintha maga Cipő énekelné... No, mindegy is, a lényeg, hogy a jegyeladások alapján van igény az ilyen típusú emlékestekre, sőt, a még "ilyenebbekre" is... Emlékezzünk csak a Zámbó-klán által szervezett éves Jimmy-koncertekre Csepelen... Illetve, ne emlékezzünk!!! Bódi Lászlóra azonban lehet, mert ő és csapata valóban maradandót alkotott a kortárs honi könnyűzene világában... Ezt az alkotás zsigerelik ki mostanság sokan - amíg lehet, amíg lehet...

Azt - mondjuk - már 2010-ben sem értettem, hogy - teljesen függetlenül az emlékesttől - miért kell mínusz akárhányadik napot tartani a Szigeten... Én azt gondolom, hogy ha egy rendezvény nyolc napból áll, attól még nem lesz hatnapos, hogy az első a mínusz első, a második pedig a nulladik napja lesz (remélem, érthető volt minden)... Egy párkapcsolatban sem mondjuk, hogy mi a jelenlegi x-hez képest mínusz 1-2 hónappal régebb óta ismerjük egymást... Sőt, egy munkahelyen sem a mínusz harmincadik nappal kezdődik a jogviszony, hanem az elsővel... Szóval, ez egyfajta parasztvakítás, amely nem árt - ugyan - senkinek, csak a létjogosultságát nem sikerült eddig átlátnom... Azt, persze, kevesen gondolták volna, hogy a '90-es évek elejének néhány száz főt érdeklő, sátras bulijából ekkora méretű Európa-szerte ismert rendezvény lesz... Mégis az lett... Cipővel vagy nélküle, mínusz napon vagy sem... A kitartás megint megmutatta erejét, a szervezők pedig izgulhatnak az idei fellépők és a jövő évi tervezett program miatt... Édes izgalom ám ez!!!

A végére pedig néhány remek tanács az olvasóknak: harcoljanak a kilók ellen dekákkal, érdeklődjenek a világ dolgai iránt, de ne higgyenek el mindent, amit az újságokban olvasnak!!!